Miben segít a Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank?
Jutkának gyakran fáj a feje. Mondhatnánk erre, hogy a fejfájás banális panasz, valamennyiünkkel megesik pl. olyankor, ha reggeli nélkül rohanunk a munkahelyünkre, s délután, esetleg már csak a fejfájás figyelmeztet arra, hogy az ebédet is elmulasztottuk.
Gyermekeknél különösen fontos a rendszeres, napi ötszöri étkezés. A reggelinek kiemelkedő szerepe van. Elmulasztása esetén déltájban már csökken a figyelem, a kifáradás jelei mutatkoznak, s a szédülés, fejfájás sem szokatlan. A rendszeres étkezés viszont a fel-használás (munka, tanulás, játék) idejére biztosít megfelelő energia- és tápanyagellátást, jó közérzetet, megfelelő koncentrálóképességet, fittséget. Persze nem csak akkor jelentkezhet fejfájás, ha éhesek vagyunk. "Minőségi éhezés" túltáplálás esetén is előfordulhat, pl. ha csak kevés vas jut a táplálékainkkal a szervezetünkbe. Ilyenkor vashiányos vérszegénység alakulhat ki, s a fejfájás a vérszegénységben gyakori tünet.
Fejfájást idézhet elő egy hosszú tárgyalás során, ha elhasználódott a levegő, és nem szellőztetnek, még abban az esetben is, ha dohányfüsttel nem is súlyosbítják a helyzetet.
Vannak olyanok is, akik az időjárás változásaira érzékenyek, és a frontbetörések váltanak ki náluk fejfájást.
Egy-egy átmulatott éjszaka után senki sem csodálkozik, ha másnap fáj a feje. De mulatni sem kell, egy végigdolgozott, átvirrasztott éjszaka is elég ok a másnapi fejfájásra. Gyermekeknél mindig ügyeljünk arra, hogy időben kerüljenek ágyba. A romló iskolai tel-jesítmény hátterében a kialvatlanság is szerepelhet.
Fejfájás lehet légúti vírusfertőzések, krónikus orrmelléküreg-gyulladás, szemészeti, számos belgyógyászati és haematológiai, neurológiai, stb. megbetegedés tünete is.
Jutka fejfájása azonban mindettől abban különbözik, hogy minden más betegség fennállása nélkül, látszólag minden előzmény nélkül, teljes jólét közepette, hirtelen ke-letkezik. Néha a fejfájást hangulatváltozás, indokolatlanul jó-, vagy rosszkedv előzi meg. Gyakran az étvágya is fokozódik, elsősorban édességeket kíván fogyasztani. Ilyenkor fá-radtnak, levertnek érzi magát, majd rendkívül erős, éles, lüktető, tűrhetetlen erejű, féloldali fejfájást érez, szédül, szeme káprázik, hányinger kínozza, esetleg hány is. Ez az erős, roham-szerű fejfájás Jutkát az ágyhoz szegezi, de elsötétített szobában néhány óra alatt magától is elmúlnak a tünetei.
Lehet, hogy Jutka olyan megbetegedésben szenved, amit Hippokratész már több mint 2000 évvel ezelőtt észlelt? Nevezetesen, hogy egyes embereknél sajtfogyasztást követően fejfájás jelentkezik. Ebben az esetben migrénről van szó.
A fejfájással jelentkező beteg megfelelő centrumban történő kivizsgálásra szorul, melynek során ki kell zárni egyéb betegség fennállásának a lehetőségét (pl. daganat, vérzés, gyulladás, stb.).
Ma már a migrénes roham oldására számos hatásos gyógyszer áll rendelkezésre.
A migrén önálló kórkép, melyben különböző provokáló tényezők hatására felszabaduló kémiai anyagok, ún. mediátorok (pl. szerotonin) játszanak lényeges szerepet. Előfordulása a lakosság körében 4-10 százalékra tehető.
Úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági dolgozók és a gyári munkások esetében ritkábban jelentkezik, mint a magasabban kvalifikált egyéneknél. Gyermekkorban, pubertás előtt csak ritkán fordul elő. Nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál.
Előidézésében öröklődő és környezeti faktorok játszanak szerepet. A genetikus tényezők szerepét mutatja az, ha mindkét szülő migrénben szenved. Ebben az esetben az utódok 70 százalékánál, ha csak az egyikük fejfájós, az utódok 45 százalékánál várható a betegség jelentkezése.
A táplálékallergia mint fejfájást provokáló tényező
A fejfájást előidéző tényezők közül, a dolog természeténél fogva, a táplálkozási szakember a táplálékallergia kóroki szerepét emeli ki, bár ez csak az esetek kis részében felelős a migrén előidézéséért.
Atópiás egyénekben leggyakrabban tej, sajt, csokoládé, tojás és a gabonafélék provokálhatják a fejfájást.
A táplálékallergia tünetei rendkívül színesek, változatosak, nagyon sok szervet érinthetnek. Leggyakoribbak az emésztőszervi tünetek (hasmenés, hányás, haspuffadás, hasi gör-csök), gyakoriságban ezt követi a bőrelváltozások (ekcéma, száj körüli szárazság, fülcimpa alatti berepedés, csalánkiütés (urticaria), viszketés, stb. A légúti tünetek közül legtöbbször az orrfolyás, az orrdugulás, a rohamokban jelentkező tüsszögés, a hörghurut és az asztma fordul elő.
Az ételérzékenység okozhat a fentieken kívül még pl. vashiányos vérszegénységet, középfülgyulladást, ízületi problémákat, súlyos esetben sokkot is. A táplálékallergiához köthető migrén nem gyakori, de lehetőségével mindig számolni kell.
A rohamot számos egyéb tényező is kiválthatja, mint pl. házi por, háziállatok szőre, pollen, stressz, menstruáció, különböző gyógyszerek, dohányfüst, ételszag és klimatikus faktorok is.
Csak a bizonyítottan allergizáló táplálék fogyasztását kerüljük.
Annak az igazolása, vagy kizárása, hogy valamelyik táplálék, vagy táplálékösszetevő felelős a tünetekért, hosszadalmas eljárás, az ún. keresődiéta és egyéb diagnosztikus eljárások sokszor elveszik a beteg kedvét, bizalmát. Mégis nagyon fontos a pontos diagnózis, hogy csak a bizonyíthatóan adverz reakciót kiváltó ételt zárjuk ki az étrendből, mert az esetleg feleslegesen túl szigorú diéta nem csak pszichoszociális terhelést okoz, hanem a hosszan tartó megszorítás energia-, fehérje-, vitamin- és nyomelemhiányhoz is vezethet.
Mit ehet az allergiás beteg?
Az elkerülő diéta - amikor az allergiát kiváltó ételt kizárjuk az étrendből - megvalósítása sem egyszerű feladat, mert az élelmiszerek általában többkomponensűek, s az allergizáló anyag kis mennyiségben esetleg olyan élelmiszerekben is előfordulhat, ahol nem számítunk rá, pl. szójafehérje a felvágottakban, vagy glutén a tejdesszertekben, stb.
Megbízható terméklista
Táplálkozási és allergológiai szakemberek a megbízható nyilvántartás céljából megalapították a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankot. Az élelmiszer-előállítóktól kapott és garantált adatok alapján olyan terméklistákat állítanak össze, melyek a tejmentes, szójamentes, glutenmentes, stb. termékeket tartalmazzák. Az adatbank az orvosokon, a dietetikusokon, a védőnőkön keresztül tájékoztatja a betegeket, segíti a diétára szorulókat.
Az adatbank működését alapítvány biztosítja:
Táplálékallergia és -Intolerancia Adatbank Alapítvány
1085 Budapest, Horánszky u. 24.
Tel: (1) 338-2855
Fax: (1) 266-0395
Számlaszám: 11708001-20528735
OTP Bank Rt.
1085 Budapest, József krt. 33.
Dr. Barna Mária
a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke
(forrás: Patika Tükör - 10012000)